Mi, hallássérültek képesek vagyunk úgy tekinteni magunkra, mintha mások számára teljesen átélhetetlen problémával kellene élnünk. Úgy gondolom, hogy ez egy teljesen általános tévhit. Mi nehezebben értünk meg másokat. Ez bár tény, és ebből kifolyólag néha nehezebben is értetjük meg saját magunkat másokkal. A probléma viszont semmi esetre sem jelentheti azt, hogy minket senki nem érthet meg.
Szeretném pár pontban összefoglalni, hogy mit kellene másképp csinálnunk és miért.
1. Kell egy megfelelő hallókészülék
Mivel több, mint valószínű, hogy egyedi a problémád, egyedi megoldásra van szükséged. Nem egy pár ezer forintos teleshop kütyüre. Jóllehet, bizonyos esetekben az is megteszi. Nekem eddig két hallókészülékem volt. Egy standard készüléket kaptam a helyi szakrendelőben. Semmi nem volt személyre szabva. Nem is hordtam sokszor, ezt általános iskolában még megtehettem, illetve gimnáziumban az első két évet is kibekkeltem vele. Onnan viszont, ha nem kapok egy, a számomra megfelelő (Phonak) készüléket, érettségiig sem jutottam volna, nemhogy a felsőoktatásban töltsek éveket.
2. Kell a szakértelem
A hallókészülékedet hozzád kell állítani. Nem fogod tudni, hogy pontosan mire lesz szükséged. Az audiológián sem fogják egyből megmondani, mi a pontos helyzet. Az audiológusod viszont segíthet megtalálni a megfelelő beállításokat, illetve más hasznos vezetékes- és vezeték nélküli segédeszközt is mutathat.
Az első hallókészülékem azért nem volt a hiányosságaim szerint rendesen kiválasztva, mert az akkor velem foglalkozó szakemberek nem akartak drága segédeszközt adni. Illetve azért, mert ha ide is adták volna, (képzettség hiányában) nem tudtak volna segíteni az illesztésben, programozásban. Nem haragszom rájuk, de egészen másként telt volna a gyerekkorom vége és tinédzserkorom jelentős része olyan szakemberek mellett, akik nem féltek volna többet adni.
3. Őszinteség
A konzultációnál és a párbeszéd indításánál viszont nincs fontosabb tényező, mint az őszinteség!
Kezdetben nagyon nehéz megfogalmazni, hogy mi is a konkrét problémánk. Gyakorolni kell megfogalmazni, hogy tényleges segítséget kaphassunk mind a hallássérüléssel kapcsolatban, mind a hétköznapokban. Segíteni kell a másiknak kitalálni, hogy kiderüljön, hogy milyen megoldásra van szükségünk. Sokszor azért is jöhet jól az őszinteség, mert mi is rájöhetünk valaminek az okára és a legjobb lehetőségünkre, mely segít nekünk. Nem vagyunk mi annyira bonyolult rendszerek, mint gondoljuk.
4. Nyitottság
Nem feltétlen csak a te, saját ötleted lehet célravezető megoldás. Másnak is van. Készülj fel a kommunikációra, és hogy esetleg más már találkozott hasonló gondokkal és pontosan tudja mit kell csinálni. Ha megkérdezik, illik válaszolni. Illik nem zokon venni a számunkra már unalmas mondatok ismétlését. Ha szeretnéd, hogy átlagos emberként kezeljenek, viselkedj is úgy. Ne feszítsél minden kellemetlen helyzet után, mint pók a lucernásban.
5. Türelem
Legyél türelmes magaddal, másokkal és a hallókészülékeddel. Időre van szükség, hogy a felmerülő kérdéseidre megoldást találj.
Erre szerintem nem kell mit mondani. Találj meg egy egyensúlyt az idegesség és a lazaság között. Konzultálj audiológusoddal, ha úgy érzed szükséged van rá. A technika meg nem áll meg a fejlődésben hála a mérnökök munkának.