Rebecca először arra lett figyelmes, hogy a fogyatékosságból eredő különbségek még sosem kerültek játékokon keresztül bemutatásra, hiszen ő maga sem találkozott még olyannal, amiben magára ismert volna. Rebecca testvérével együtt siketen született egy halló családba, és 17 éves volt, amikor kezdte elveszíteni látását, és az orvosok Usher szindrómát diagnosztizáltak nála. Ma már felnőttként magabiztos és boldog, és egyáltalán nem aggódik betegsége miatt. Ruby, Rebecca vakvezető kutyája nagy segítségére volt neki nemcsak az utazások során, de a lány önbizalmának erősítésében is.
A „Toy Like Me” sztori
Mielőtt belevágott volna a Toy Like Me projektbe, Rebecca újságíróként dolgozott. Tapasztalata és kapcsolati tőkéje figyelemre méltó, hiszen a megannyi szervezet között kooperált a BBC Seehear-rel, ahol megtanulta a jelnyelvet, illetve dolgozott a BSL Zone-nál, valamint a Children’s BBC-nél is. Ma már kizárólag saját üzletét, a Toy Like Me-t vezeti két hozzá hasonló, fogyatékos gyermekeket nevelő édesanyával karöltve, amelynek első kampánya 2015 áprilisában debütált. A Toy Like Me, vagyis a „Játék, amilyen én is vagyok” koncepció célja alapvetően az, hogy a speciális gyermekjátékok által nagyjából 150 millió fogyatékossággal élő gyereket képviseljenek, mely törekvés eredményeképpen hamarosan nonprofit szervezetté is váltak.
Azért, hogy eljussanak a legnagyobb játékforgalmazó és gyártó cégekhez, promotálásként Rebecca összegyűjtött néhány Disney figurát – többek között Csingilinget is -, amelyeket hallókészülékkel, cochleáris implantátummal, színes kerekesszékekkel, művégtagokkal láttak el. Ezekről fotót készítettek, majd elküldték a világ játékforgalmazó cégeinek, hogy bemutassák, hogyan lehet a fogyatékosságot kedvesen, humorral töltve pozitív megvilágításba helyezni, és letörni ezzel a sztereotípiákat. Arról nem is beszélve, hogy a gyerekek sokkal könnyebben kötődnek a játékokhoz, így az olyan előítéletek is gyorsabban átalakulnak, mint amilyen az öregség és a kerekesszék összekapcsolása a kórházi környezettel.
Terjed, akár a vírus!
Újságírói hátterét beizzítva Rebecca felvette a sajtóval a kapcsolatot, és hatalmas kampányba kezdtek a koncepciót illetően. Televízió, rádió, nyomtatott és online sajtó; bedobva Csingiling fotóját a hír vírusként terjedt szerte a világban. Aláírásokat gyűjtve az ötlettel megcélozták a Playmobilt is arra kérve a játékgyártó óriást, hogy bővítse kínálatát a Toy Like Me koncepciója alapján. A petíciót több mint 50 000-en írták alá! A sikeren felbuzdulva a lelkes édesanyák a Legot is ugyanerre kérték, ahol 20 000 aláírás került az indítvány aljára, de az eredményre egyelőre itt még várni kell.
A közösségi támogatás menő!
A Toy Like Me sok más cégekhez hasonlóan szintén a közösséghez fordult támogatásért, ugyanis azt szerették volna, ha weboldaluk nem csupán tartalmában, de megjelenésében is professzionális lenne. Miután a fogyatékosságot sajnos sokan még mindig összekötik a szegénységgel, így az volt az elképzelés, hogy a koncepció lenyűgöző és büszkeséggel teli érzést kommunikáljon az oldalra látogató számára.
A lányok szintén felvették a kapcsolatot egy 3D nyomtatótechnológiával foglalkozó céggel, akik hallókészülékeket, cochleáris implantátumokat gyártanak azoknak, akik például Teddy mackójukat vagy egyéb játékaikat szeretnék felruházni ezekkel az eszközökkel.
Nonprofit szervezetként a Toy Like Me-nek szüksége van a támogatásra és az adományokra, amivel nem csak tevékenységüket, de különböző rendezvényeiket, workshopjaikat is finanszírozni tudják. Az elképzeléshez különböző tevékenységgel, támogatásokkal már eddig is sokan csatlakoztak, akár gyönyörű fotógrafikák készítésével, akár egyéb, a szervezetet segítő tevékenységgel.
Fókuszban a gyermekek inspirációja
Jelenleg a legfőbb motivációs cél, hogy a játékokat eljuttassák különböző iskolákba, ahol halló és hallássérült gyerekek egyaránt megismerkedhetnek a különböző fogyatékosságokkal, mindezt játékos formában.
A Toy Like Me a Goldsmith Egyetemmel karöltve olyan kutatásokat végeztek, ahol azt vizsgálták, hogyan hat a fogyatékosságot imitáló játék a nem fogyatékos gyermekekre, és az milyen viselkedést vált ki belőlük. A kutatás szerint a kicsiknek összesen három percre volt szükségük ahhoz, hogy befogadják az új, fogyatékossággal élő kis jövevényeket és játszani kezdjenek velük. A kutatásba bevont gyerekek sokkal nyitottabbak voltak irántuk, mint saját társaik irányában. Valójában ez az a különbség, amire a Toy Like Me épít, hiszen ahogy a kutatások is bebizonyították: játék közben az elfogadás is könnyebben megy.
Rebecca nap, mint nap számos köszönőlevelet kap. Nemrég egy kisgyerek írta neki kedvesen, hogy amióta minden nap van lehetősége rápillantani a játékra, azóta úgy érzi, nincs egyedül! És igazából ezek azok az érzések és visszajelzések, amiért Rebecca számára valóban megéri mindezt csinálni!